Válogatás címmel mutatják be az SZFE végzős színészhallgatói (Máté Gábor és Dömötör András osztálya) azt a zenés játékot, mely Gazdag Gyula 1970-ben készült, azonos című dokumentumfilmje nyomán íródott. Az ősbemutatót szerzőként Kocsis Gergely (aki egyben az előadás rendezője is) és Lőkös Ildikó jegyzi. Az előadásban felhangzó 10 vadonatúj dal szerzője és a dalszövegek írója a Belmondo népszerű énekese, Czutor Zoltán.
Részlet a Lőkös Ildikóval és Czutor Zoltánnal készült interjúból:
L.I.: Talán a legfontosabb dolog, ami megjelenik benne, a manipuláció: mennyire szól bele a hatalom a vágyaidba, az álmaidba. Úgy tűnik, nem sokat változik a világ. Ezek a hatalmi játszmák ugyanúgy működnek ma is, mint akkor, ugyanúgy be vagyunk húzva a csőbe.
C.Z.: Nagyon egyszerűen: akkor sem a lényeg volt a lényeg, hanem valami más volt fontos.
L.I.: Elsősorban a fiatal generációról helykereséséről, a szülőkkel való konfliktusokról szól, arról, hogy a kezdetben vad fiatalok végül hogy épülnek be a társadalomba. Gazdag Gyula egyébként játékfilmben is, az Elveszett illúziókban, foglalkozott ezzel a kérdéssel. De ez egy nagyon klasszikus történet, gondoljunk akár Stendhal Vörös és feketéjére. Elindulsz nagy lelkesedéssel, hogy mást akarsz, megváltod a világot és a végén ugyanolyan leszel, mint a többiek. Nagyon szomorú.
C.Z.: Ez a gondolat zeneileg is megjelenik a darabban. Amikor először látjuk a zenekart egy garázsban gyakorolva, egy vad Jimmy Hendrixes számot játszanak és ennek a végtelenül megszelídített, kilúgozott parafrázisa a záródal, ami gyakorlatilag olyan, mint egy békehimnusz, nyilván csak közhelyekből összepakolt békehimnusz, amit nagyon szépen fegyelmezetten állva a színpadon ad elő az egész társaság.
