Tizenegy eredeti monodráma az SZFE végzős Drámainstruktor-színjátékos osztályától (ov. tanár: Kiss Csaba). A vírushelyzet “kamerába” kényszerítette a készülő színpadi előadásokat. A filmeket a hallgatók maguk szerkesztették, írták, rendezték, játszották, vágták. Izgalmas, szabad kísérletek.

A filmek folyamatosan kerülnek közlésre!

Ch. Fraikin: Magnó-szalag című műve alapján átírta Simon Boglárka és Somogyi Szilárd

Fordította: Raoul Soreanu és Szikszay Gyula

Egy fiatal fétfi a házassági évfordulójukon távvezérléssel – egy pendrive utasításai segítségével – megmérgezi színésznő feleségét, mert egyrészt menekül a középszerűség elől, másrészt egy dúsgazdag tizennyolc éves lányt készül elvenni, aki nem szeretne egy elvált férfihoz hozzámenni.

Közreműködők: Fekete Gergő, Somogyi Szilárd, Gömöri András Máté, Katona Bálint

ESTO! – Minden bolond emlékére

Christian Morgenstern Bitódalok című kötete olyan, mint egy mesebeli varázskulcs. Kulcs egy olyan világ ajtajához, melyet csak akkor érthet meg az ember ha maga is csüngeni kezd saját létezése és egy elképzelt túlvilág között. Morgenstern csodálatos nyelvi játékai, erőteljes képei egyszerre groteszkek és gyönyörűek. Filozófiája olykor felfoghatatlanul mély, olykor csodálatosan gyermeki és egyszerű. Az, hogy hogyan tud az ember egy ilyen világot úgy létrehozni, hogy a nézőt is gond nélkül magával tudja rántani az ajtón túlra, egyszerre csodás és heroikus feladat. Vagy bolond vállalkozás?

Ezzel próbálkozott meg Szőts Orsolya, aki a kötetet és saját szövegeit összefűzve egy bolond arcát és sorsát kölcsönözve fordította el a kulcsot a zárban. S mindent, amit ez az univerzum rejthet, hol egy kaleidoszkópon át, hol egy papírlepke szárnyán ülve vagy egy szabadnapos, szerelmes koponya szemgödrébe rebegi bele…

Szöveg: Christian Morgenstern – Szőts Orsolya

Zene: Lovas Gábor

Jelmez, maszk: Szőts Orsolya

Játssza: Szőts Orsolya

A Mizantrópusi övezet Moliére A mizantróp című műve és valódi, mai történetek segítségével mutat képet korunk Alceste-jéről és annak modern tragédiájáról. Bár kétség sem fér hozzá, hogy a filmben megjelenő problémakör nincs megírva az eredeti drámában, Moliére szövegei az alkotó által írt monológokkal kiegészülve mégis lehetőséget adnak egy teljesen új történet megfogalmazására. Reflektorfénybe kerül egy igen speciális, manapság talán egyre több figyelmet kapó, de még mindig elhanyagolt téma, mely kézenfekvő magyarázatot ad a XXI. századi Alceste – azaz “A” – emberektől való elfordulására.

A filmet Moliére A mizantróp című műve alapján, Petri György fordításának felhasználásával szerkesztette, írta és játssza Babócsai Réka.

Parti Nagy Lajos-Darvas Ferenc: Ibusár – huszerett zanza

Játssza és énekli: Lapis Erika

Rendezte és fényképezte: Király Attila

Szövegét gondozta: Dobák Lívia

Utómunka: Tóth Kata

 Alina Nelega: Rudolf Hess tízparancsolata – játssza: Gömöri András Máté

Alina Nelega kortárs román írónő darabja Hitler egyik legközelibb munkatársát, barátját, a máig nem tisztázott angliai titkos akció – szökés – árulás „hősét” Rudolf Hesst ábrázolja spandaui börtönében. A volt náci főtiszt a nürnbergi ítélet óta, 47 éve sínylődik magánzárkájában, a börtön többi rabja már kiszabadult, meghalt. A monológ utolsó számvetés az életével – Hess öngyilkosságra készül. Két felettese van – a Führer és Isten. A mózesi tízparancsolatok mentén végig veszi, magyarázza és értelmezi tetteit – de a náci ideológiát, a faji és nemi felsőbbrendűség tudatát a börtönévek nem törték meg.

Játssza: Gömöri András Máté

Alkotók: Polyák Lilla és Gömöri András Máté

Kamera munka, vágás: Arany Balázs

Tóth Réka Ágnes – Szokol Jutka: A babaház után (Torvald Helmernek) – előadja SZLÚKA BRIGITTA

A babaház után (Torvald Helmernek) Henrik Ibsen: Babaház című drámája nyomán írta: Tóth Réka Ágnes és Szokol Jutka

Henrik Ibsen drámáját Kúnos László fordította

A Babaház után “…első sorban ember vagyok, akárcsak te magad… vagy legalábbis meg kell próbálnom, hogy az legyek.” Egy év telt el azóta, hogy Nóra kilépett a Babaház ajtaján. Mit csinál azóta? Hol tart az önfejlődés rögös útján? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Henrik Ibsen Nóra című drámája alapján

Rendező: Szokol Jutka

Vágó: Szeltner Márk

Szűcs Zoltán: Megálló – játssza: NÉMEDI ÁRPÁD és TIMKÓ JÁNOS

A darab egy politikus és egy hajléktalan találkozását meséli el a metróaluljáróban. Némi összezördülés után ráébrednek, hogy voltaképpen halottak és a megálló, ahol éppen tartózkodnak egy purgatóriumhoz hasonló helyszín. Számotvetnek addigi életükkel, maguktól, őszintén, egymásnak. Majd felsejlik a megoldás egy közös jövőkép reményében. De ezt mesélje el a film.

Szereplők:

Gábor: Timkó János

Szennyi: Némedi Árpád

Alkotótársak: Markó Róbert

Znamenák István

A filmet készítette: Znamenák István

Znamenák Bence

Kehi Richárd

Köszönjük az NKA támogatását!