Szónokok vették birtokba november 12-én a Nemzeti Színház Kaszás Attila termét. A 23. Kossuth-szónokverseny döntőjében 23 középiskolás és egyetemista fiatal mérhette össze szónoki képességét, a legjobbak pedig vitatkozásban is kipróbálhatták magukat. A szervezők a verseny idei tematikáját Petőfi és Kossuth alakjára építették föl.

A Kossuth-szónokverseny célja a tapasztalatszerzésen túl az élményszerzés is. Ahogyan Rátóti Zoltán egyetemünk rektora, a bírálóbizottság elnöke személyes hangú köszöntőjében ki is emelte: egy ilyen rendezvény hatással lehet a fiatalok életében a későbbi szakmai pályájukra is, és felidézte, hogy saját elköteleződése a színészi pálya mellett szintén egy szónokversenynek volt köszönhető. A versenyzők online elődöntő után vehettek részt a jelenléti döntőben, ahol reformkori témákat kellett három percben újragondolniuk: belebújhattak akár Széchenyi István, mint podcastszereplő, vagy Petőfi Sándor, mint napjaink kampányoló képviselőjelöltje, de akár egy modern kori, az Országgyűlésben szónokló Kossuth Lajos bőrébe is, és saját képükre formálhatták a reformkor jeles karaktereit. A legjobb hat versenyző részt vehetett a mindent eldöntő vitafordulóban is, ahol a szervezők provokatív témákkal igyekeztek a fiatalok gondolatait előhívni: mit gondolnak vajon arról (pro és kontra), hogy a magyarok mindig szerencsétlen nép voltak; legyen-e megengedett a nőknek ugyanaz, ami a férfiaknak; vagy kegyes-e a kegyes hazugság.

A bizottság elnöke Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektora volt. A zsűri tagjai Aczél Petra nyelvész, egyetemi tanár (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem); Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár (SZFE, Partiumi Keresztény Egyetem); Kiss Róbert Richard nyelvész, Prima Primissima díjas újságíró; Merényi Hajnalka irodalmár, egyetemi adjunktus (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar), valamint Török Ádám tiktoker, a Dumaszínház standupos fellépője voltak. A zsűri munkáját Lózsi Tamás és Tóth M. Zsombor, az ELTE TÓK egyetemi adjunktusai segítették. Az esemény fővédnöke Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány elnöke volt.