2023. április 1. és július 1. között – számos program esetében még ezen az időszakon is túl – Magyarországra költözik a sokszínű színházi világ. De mondhatjuk úgy is, a világszínház központja Magyarország lesz.

A hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében 1995-ben Görögországban életre hívott színházi találkozó. Az alapítók neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz német és brazil alkotók voltak. A világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb eseménye időről időre egy-egy városban, országban talál otthonra. A 2023-as magyarországi olimpia a Színházi Olimpiák történetének 10. eseménye.

A gyönyörű Budapest a világ kulturális örökségének egyedülálló műemléke, nemzetközi kulturális metropoliszként készen áll, hogy hidakat építsen más színházi hagyományok felé. Tehetséges és tapasztalt művészeti, műszaki és ügyviteli szakembereinek köszönhetően a Nemzeti Színház a magyar színházi szakma intézményi központja: egyaránt nyitott a nemzetközi avantgárd színházi elképzelésekre és a hagyományok ápolására. Ez teszi különösen alkalmassá, hogy hídként összekössön különböző iskolákat és színpadi formanyelveket. Világunkban, melyet a színházak homogenizálódása jellemez, a Nemzeti Színház a harmóniateremtés és Új Humanizmus mottó jegyében a sokszínűség, tolerancia, multikulturalizmus elkötelezett támogatója.

A 10. Színházi Olimpia jelképe egy bárka. A bibliai párhuzamot is megidézve ezen menthetjük át önmagunkat és értékeinket. Hogy hová? Azt reméljük, a békés jövőbe. A színház olyan „bárka”, ahol a tradíció és az újítás kéz a kézben járnak, akkor is, ha összesimulnak, akkor is, ha vitában állnak egymással. A színházművészetben a tradíció újítás nélkül, az újítás tradíció nélkül zsákutca. Ha azonban a hagyomány és az újítás az alkotás szabadságában találkozik, akkor mindig új és új fénytörésben vizsgálhatjuk életünket. Így pontosabban reagálhatunk a művészet eszközeivel a világunkat feszítő konfliktusokra, mint a globalizáció, a nagyhatalmi versengés, a klíma- és energiaválság, a migráció és a túlnépesedés, a háborúk, a világjárvány, az emberi jogok, a vallásüldözés… és még sorolhatnánk ennek a nyolcmilliárdnyi lakost számláló globális falunak, a Földnek minden gondját.

A húsvéttól Szent Iván éjjeléig tartó eseménysorozat nemcsak nevében nemzetközi: 58 országból érkeznek társulatok és közreműködők a hazai színházak meghívására. Láthatunk majd előadásokat Olaszországból, Németországból, Svájcból és Angliából is, és műsorra kerülnek dél-afrikai köztársasági, kínai, japán és mexikói társulatok produkciói is. A három hónapos programsorozat 400 társulat összesen 750 előadását öleli fel Budapesten kívül Békéscsabától Győrig, Miskolctól Pécsig több mint 70 hazai helyszínen. A Színházi Olimpiához több mint 20 fesztivál is csatlakozott, többek között az idén jubiláló VéNégy Fesztivál, a Győri Nemzeti Színház Duna Fesztiválja, a Karinthy Színház Mesemondó Fesztiválja, és természetesen a IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) a Nemzeti Színház szervezésében, amely az olimpia központi eseménye lesz. A július 1-jéig tartó fesztiválon közreműködők száma sem mindennapi: 7500 fellépőt köszönthetnek majd a magyar színpadokon a világ minden tájáról.

A kijevi Ivan Franko Ukrán Nemzeti Dráma Színház a háború ellenére két előadással érkezik a IX. MITEM-re, a Nemzeti Színházba. A háborús helyzetre tekintettel a két vendégjáték messze túlmutat önmagán, és a kultúra erejét hivatott bizonyítani. Dmitro Bogomazov rendezésében Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című művét május 12-én láthatjuk a Nemzeti Színház Nagyszínpadán, míg május 14-én Albert Camus Caligulájának ad otthon a színház Gobbi Hilda Színpada, az előadás rendezője Ivan Urivszkij.

Forrás: 10. Színházi Olimpia – Budapest, Magyarország – 10. Színházi Olimpia (szinhaz.org)