Tagja volt a Pécsi Nemzeti Színháznak, a Vidám Színpadnak, a budapesti Nemzeti Színháznak, a Veszprémi Petőfi Színháznak. A Miskolci Nemzeti Színháznak 2001-től tagja.

A Miskolci Nemzeti Színház Bősze György színművészt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Emlékét szeretettel őrzi a Miskolci Nemzeti Színház társulata és minden dolgozója.

"Érdekes módon maga a felvételi már nagyon messzinek tűnik. Kétszer jelentkeztem, másodszorra vettek fel. Csak arra emlékszem, hogy rettenetesen ideges voltam. Hatalmas drukk volt bennem a felkészülési időszak alatt és a felvételin is – végül Várkonyi Zoltán vett fel. Mindig Hamlet monológgal készültem. Emlékszem, sötét volt a nézőtéren, amikor egyszer csak felkiabálta egy sztentori hang, hogy mondjam a Hecubát. Én persze azonnal felismertem Várkonyi hangját. Aztán fantasztikus tanáraink voltak. Várkonyi mellett például Sulyok Mária és Békés András is. Akkor ezt fiatalon mi nem nagyon értékeltük. Úgy gondoltuk, hogy miénk a világ – mit tudhatnak a vének? Most 75 éves vagyok, kicsit lecsendesedett már a pályám. Csinálom a dolgomat, remélem nagyon jól, és remélem, még egy darabig így is lesz. (…) Nem sok társulatnál voltam életem során. Ahol szerepet kaptam, oda mentem. Hűséges típus vagyok, nem csapongok. 1965-ben végeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, utána Pécsre kerültem. Ott születtek a gyermekeim is. Kilenc év után Pestre mentem, játszottam a Várszínházban, majd 1989-ig a Nemzeti Színházban. Ezután a veszprémi színház társulatának voltam tagja hosszú ideig, és innen kerültem végül Miskolcra. Azt gondolom, hogy itt is fejezem már be a pályámat" – mesélte Bősze György októberben az Aranydiploma átvétele után.

Forrás: http://www.szinhaz.hu