Név

Téma

Almási Tamás

1.      Az átmenet évei a magyar dokumentumfilmben 1988-1998.

2.      Játékfilmes hatások a kortárs dokumentumfilmben.

3.      Kortárs dokumentumfilm a siker vonzásában.

Bagossy László

1.    Monológ a drámai művészetben (Shakespeare, Csehov, Bernhard, stb.)

2.    A nézőpontok polifóniája és tragikomikus természete Csehov drámáiban

Bagó Gizella

1.       Megzenésített versek, sanzonok, kuplék magyar nyelven. A stílust meghatározó költők, zeneszerzők, szövegírók munkássága. Zenei, irodalmi, előadói értékek a műfajban. A kis formák helye a zenei és színházi életben.

2.       Legendás előadások, legendás szereplők. Színész énekesek, a Nemzet Színészei zenés előadásokban. (Kaposvártól Budapestig). Régi zenei értékek a mai színész énekes utánpótlás nevelésében.

Balázs Gábor

A hangtechnika és a filmművészet kölcsönhatásai

Bárdos András

1. Új műfajok a televíziós és on-line médiumokban.
2. A muti- screenes, cross médiás hírszolgáltatás megjelenése, jövője és jelentősége.
3. A dokumentarizmus mint módszer szerepe, jelentősége a modern televíziózásban, különös tekintettel a faktuális műfajokra, a tehetségkutatókra és a reality show-kra

Báron György

1. A filmi hatáskeltés technikája Alfred Hitchcock filmjeiben.
2. Az elbeszélő nyelv változása a hatvanas évek európai filmjeiben (nouvelle vague, free cinema, cseh új hullám, Cassavetes és a New York-i iskola).
3. A transzcendentális/spirituális film (Dreyer, Ozu, Bresson, Tarkovszkij).

Földényi F. László

1. Európai drámatörténet.
2. A 20. századi európai avantgárd művészete.
3. Az irodalom és a társművészetek kapcsolata (képzőművészet, zene, film).

Gábor György

1.      A Jó és a Gonosz klasszikus és modern alakváltozásai.

2.      Isten halott, avagy a magára maradt hős dilemmái.

3.      A modernitás mítoszai, s napjaink héroszai a filmvásznon.

Győrei Zsolt

1.      Az erkölcsnemesítés és a nevelés irálya a honi színművészetben

A régies cím a 18. század végén meginduló magyar hivatásos színjátszás egyik nagy eszményére, a színház morális szerepének érvényesítésére utal. Színház-esztétikai, kritikai szövegekben és persze korabeli drámákban felvetett erkölcsnemesítő törekvéseknek úgy is mint a mai színházi gondolkodás és a színházon kívüli, de teátrális eszközöket alkalmazó tanító módszerek (pl. a színházi nevelés) előzményeinek vizsgálatára hívom a 18-19. század magyar színházművészete és annak európai mintái, összefüggései iránt érdeklődőket.

2.      A magyar színészet száztizenegy esztendeje (1837-1948)

A téma igen gazdag: egy-egy színházi intézmény, játszóhely, lokális jelentőségű társulat történetétől ismert vagy méltatlanul feledésbe merült színművészek pályaképén keresztül a szereptípusok, a színészi klasszifikáció elméletibb kérdéséig sokféle kutatói irányt lefed. A reformkor nemzeti Színházának megnyitásától a polgári színházi kultúra alkonyatáig terjedő időszak magyar színészetével szívesen foglalkozó doktorjelölteknek hirdetem meg ezt a témát.

3.      A drámai adaptáció elméleti és gyakorlati kérdései

Molnár Ferenctől Heltai Jenőn át Szép Ernőig, Hunyady Sándortól Sarkadi Imrén át Örkény Istvánig kedvelt eszközük a drámaíróknak önnön prózai műveik: regényeik vagy novelláik színpadi adaptálása. Olyan kutakodni vágyó doktorjelöltek jelentkezésére számítok ebben a témában, akiket az adaptáció dramaturgiai fogásai, az epikus eszközök színpadi átültetésének nehézségei és megoldásai érdekelnek.

Hegedűs D. Géza

1.       INTERFERENCIÁK, avagy

a)      műfajok egymásra hatása, együttes jelenléte, keveredése a kortárs színházi előadásokban,

b)      más-más színházi kultúrák együttélése, egymásra hatása, egy-egy országban, Európában, vagy a  világszínházban.

2.      A SZÖVEGTŐL A NÉZŐIG

a)      a rendezői alkotás: az olvasat, mint újrarendező elv,

b)      a színész elvégzendő munkája: a megírt szöveg, a rendezői olvasat, a színészi próbafolyamat.

Jákfalvi Magdolna

A művészet mint kutatás

Kékesi Attila

1. Rendezői beavatkozás a dokumentumfilmben

2. A rendezői koncepció és a valóság ütközése

Máté Gábor

1.  A vendégszöveg szerepe a színházi előadásban.

2. A beszédtanítás új útjai a külföldi és hazai gyakorlat tükrében

M. Tóth Géza

1.  A karakter design szerepe a kortárs animációban.

2. Hogyan hangzik a kép, mire képes a hang? – A hang és a mozgókép együttes alkalmazásának új lehetőségei.

3.  Megörökíteni és létrehozni. – Animációs technológiák alkalmazása a játékfilmben.

Radnai Annamária

1. Műfordítás, színpadi szöveg

2. Színházi és filmes dramaturgia

3. Dramaturgia a színház- és film határterületein

Schulze Éva

1. Filmdramaturgia, filmforgatókönyv.

2. Rendezői pályaképek a filmes történetmesélés aspektusából.

Stőhr Lóránt

1. A dokumentumfilm poétikája

2. Teatralitás a filmben

Szabó Iván

1. TV sorozat dramaturgia

2. A kreatív írás oktatásának technikái

Tallér Zsófia

1.  Zenés színházi produkciók elmélete és gyakorlata

2. Alkalmazott zeneszerzői produkciók és esztétika

Termes Rita

1. A korrepetitor szerepköre a zenés és prózai színpadon

2. Zenés színpadi műfajok nemzeti sajátsággal

3. A zenei vezető – lezárt életpálya bemutatása (Simon Zoltán)

Upor László

1. A drámafordítás elméleti és gyakorlati kérdései

2.  Összehasonlító fordításkritika, fordításelemzés 

3. Az új cirkusz irányzatai és sajátosságai

Név

Téma

Báron György

1. A filmi hatáskeltés technikája Alfred Hitchcock filmjeiben.

2. Az elbeszélő nyelv változása a hatvanas évek európai filmjeiben (nouvelle vague, free cinema, cseh új hullám, Cassavetes és a New York-i iskola).

3. A férfi és női szerepek változása a filmtörténetben.

Földényi F. László

1. A romantika korának irodalma és művészete.

2. A képelmélet és a vizuális kultúra kérdései a 20-21. században.

Gábor György

1.       Mitológiai és bibliai elemek a színház- és filmművészetben.

2.       Szent és profán, szakrális és szekuláris a film- és drámatörténetben.

3.       A hit és a metafizikai kétely a dráma- és filmtörténetben.

Gelencsér Gábor

1.      Filmelmélet

– fikció és dokumentarizmus viszonyának elméleti reflexiója a korszak szakirodalmában, rendezői jegyzeteiben és műveiben a Budapesti Iskolától a Balázs Béla Stúdió experimentális dokumentumfilmjeiig

– a parabolikus forma poétikai alakzatai

– a műfajiság kérdésének alakulása elméleti szempontból (a műfajiság keretfeltételeinek vizsgálata)

            2. Filmtörténet

– a műfajiság kérdésének alakulása történeti szempontból (folyamatelemzés, korszakok összevetése, műfaji keresztmetszetek)

– társművészeti párhuzamok: irodalom és film a hetvenes években, képzőművészet és film a nyolcvanas években

– a hetvenes-nyolcvanas évek underground, a nyolcvanas-kilencvenes évek non professional művészete; e csoportok hatása a filmtörténeti folyamatokra

             3. Filmelemzés

– egy-egy lezárult, ugyanakkor kevéssé ismert, illetve feldolgozott életmű elemző bemutatása (pl. Novák Márk, Szörény Rezső, Szász Péter, Fehér György, Kardos Ferenc)

– motívumelemzés (pl. lakás), konfliktustípusok elemzése (pl. generációs)

– stíluselemzés (pl. a realista stílus átalakulása a hatvanas-hetvenes években, az időrend-felbontásos elbeszélésmód stílusalakzatai Fábrinál, Gaálnál, Makknál, Huszáriknál)

Győrei Zsolt

Magyar drámaírói életművek Bessenyeitől Csikyig

A magyar drámaírók életművének feltérképezése, az ismert és elfeledett darabok egymásra vonatkozásai, a kölcsönhatások egy-egy szerző drámai és epikai művei között igen kevéssé feltérképezett területe a magyar drámatörténetnek. Olyan hallgatók jelentkezését várom ebben a témában, akik 18-19. századi kedves írójuk életművének egészében otthonosan mozogva ezen összefüggésekre és folyamatokra keresik a választ.

A magyar polgári dráma fénykora (1896-1945)

A magyar dráma máig leggazdagabb korszakának áttekintése mindmáig csak töredékesen, egy-egy szerző (Molnár Ferenc, Heltai Jenő) vonatkozásában valósult meg monográfiák szintjén, egyébként korabeli és későbbi előadás-kritikákra, gyűjteményes kötetek elő- és utószavaira szorítkozik a szakirodalom – sok esetben, a másodvonal egykor népszerű drámaíróinál pedig még ezekre sem. Az egyes szerzőkre kíváncsi kutatók jelentkezését ugyanúgy szívesen veszem ebben a témában, mint egy-egy markáns dramaturgiai szempontot érvényesítő, több darab komparatív vizsgálatát célzó vizsgálatok elindítóiét.

Verses színművek a magyar drámatörténetben

A magyar drámának Kisfaludy Károly óta népszerű, a szakirodalomban mégis alulreprezentált iránya a verses dráma. Ennek az iránynak az adott korra jellemző, vagy éppenséggel korokat átívelő vizsgálatára vállalkozóknak, a színpadról megszólaló vers értőinek és kedvelőinek ajánlom figyelmébe ezt a témát.

Jákfalvi Magdolna

A színház mint kulturális emlékezet

Karsai György

1)      Antik mitológiai toposzok a 20-21. századi európai színpadokon

2)      Magyar színházi kritika-történet (1900-1989)

3)      Az alternatív színházak Magyarországon (1989-2015)

M. Tóth Géza

1. A filmes elbeszélés új lehetőségei az animációs filmben 

2. A filmművészképzés pedagógiai módszerei 

Pléh Csaba

Filmek pszichológiai elemzése

Radnai Annamária

1. Kortárs magyar dráma

2. Színház-, illetve műfajtörténet 

Schulze Éva

1.  Kiemelkedő magyar /európai, amerikai/ forgatókönyvírók munkássága, hatásuk az adott ország filmművészetére.

2.  A rendszerváltozás történetei a magyar játékfilmekben, összehasonlító elemzés más volt szocialista országok hasonló tematikájú játékfilmjeivel. 

3. A magyar tévéfilm és tévéjáték történetével, korszakaival, kiemelkedő alkotóival és műveikkel kapcsolatos témák

Stőhr Lóránt

1. A dokumentumfilm elmélete

2. A melodráma műfaji kérdései

3. 3. A kortárs magyar film kulturális és esztétikai kérdései

Szabó Iván

1. Játékfilm dramaturgia

2. A forgatókönyv és a forgatókönyvíró szerepének változása az egyetemes filmművészetben

Tallér Zsófia

1. Magyar filmzeneszerzők munkássága

2. Általános magyar filmzene-esztétika

3.Magyar filmrendezői életművek zenei világa

Upor László

1.A kortárs brit dráma irányai és jelentős szerzői

2. Ír dráma a XX. és XXI. században

3. Az új cirkusz irányzatai és sajátosságai