Theodórosz Terzopulosz görög színházi rendező „Dionüszosz visszatérése” című könyve az SZFE gondozásában jelent meg magyar nyelven. A könyvbemutatóra április 16-án a Nemzeti Színházban került sor a szerző és Kozma András (fordító), valamint Antal Zsolt az SZFE rektorhelyettese, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet intézetvezetője részvételével. A rektorhelyettessel a most megjelent könyvről és az egyetem további könyvkiadási terveiről beszélgettünk.

Miért gondolták úgy, hogy ennek a műnek magyarul is meg kell jelennie?

Theodórosz Terzopulosz rendező, a Színházi Olimpia ötletadója és egyik alapítója a színház világában meghatározó alkotó, akit tanáraink és hallgatóink közül többen személyesen ismernek. A Dionüszosz visszatérése című alapművének a kiadását már jóelőre elterveztük és az első helyre került egyetemünk 2026-ig szóló könyvkiadási programjában. A könyvkiadási tervünk összeállítását széleskörű egyeztetés előzte meg. Figyelembe vettük a Nemzeti Színház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Színház-, a Drámaelméleti- és a Mozgóképművészeti Intézetek munkatársainak a javaslatait. Ennek a jelentős szervezést és körültekintő kidolgozást igénylő munkának az első gyümölcse értett be azzal, hogy a kötetet a Színházi Olimpia nyitóelőadását követően a szerző részvételével szervezett közönségtalálkozón bemutathattuk. Óriási megtiszteltetés egyetemünk számára, hogy ennek a hiánypótló könyvnek a magyar fordításával és kiadásával magunk is hozzájárulhattunk Terzopulosz életművének a magyar színházi szakmával és közönséggel való mélyebb megismertetéséhez.

Miért hiánypótló a kötet, s miben lehet ez a magyar színjátszás segítségére?

A Terzopulosz mester által kidolgozott út egy szellemiség és metódus. Azt képviseli, hogy a színházban nem lehet egyedül dolgozni. Ahogyan fogalmazott, mindig ott vagy te és az anyag, amivel dolgozol. Amennyiben a színészt tekintjük matériának, vagyis anyagnak, akkor először alapos kutatómunkát kell végeznünk, hogy felállíthassunk egy megalapozott elméleti rendszert. Álláspontja szerint a rutinból dolgozó színészek sztereotípiákból építkeznek, ezért csak sematikus formákat tudnak létrehozni. Fontosnak tartja ezért, hogy a színész, mint matéria nyitott legyen a változásra, a fejlődésre. Ennek érdekében az is fontos, hogy felébresszék benne a változás igényét. Terzopulosz módszerét az általa képzett tanárok viszik tovább, és világszerte tanítják különböző iskolákban és színházi akadémiákon. Egyetemünk oktatói és hallgatói is számos alkalommal vehettek már részt a Nemzeti Színházban szervezett tréningjein. Ez a könyv tehát útmutató a színművész számára annak érdekében, hogy bővítse eszköztárát és kifejezőerejét, és útmutató a színházszerető közönség számára is, hogy maga is értse és értelmezze Terzopulosz színházát, követve azt az utat, amit Dionüszosz képvisel.

Az év hátralévő részében milyen további kötetek kiadását tervezik?

Az Színházi Olimpia keretében további két, a színházi szakma világhírű képviselőjének könyvét jelentetjük meg. Április 22-én a szerző részvételével mutatjuk be Tadashi Suzuki japán rendező „Testben élő kultúra” című könyvét, majd szintén a szerző részvételével kerül sor Eugenio Barba – Nicola Savarese: „A színház öt kontinense” című monumentális művét. A mozgóképművészeti területen is jelentős az aktivitás. Megjelent egyetemünk oktatójának, Novák Emilnek „A magyar operatőr iskola története” című, egyetemünk múltjának egyik fontos szeletét feldolgozó munkája. Szerkesztésemben jelenleg is dolgozunk egy digitális felületen is megjelenő, videóanyagokkal kiegészített Médialexikonon, és előkészületben van Vecsernyés János „Intencionális megközelítés a filmkészítésben” munkacímű könyve is.

A könyvkiadási programmal új útra lépett az Egyetem…

Az egyetemünkön folyó tudományos és a művészeti teljesítményeket igazoló kutatói tevékenység alapja a könyvkiadásnak. Ezzel összhangban a színházművészeti, mozgóképművészeti és médiatudományi területeken biztosítunk publikációs lehetőséget oktatóink, valamint a hazai és – a kölcsönösség alapján – nemzetközi partnereink számára. Éves szinten további három-három színházművészeti és mozgóképművészeti kötet megjelenését tervezzük. Ezek mellett az Uránia folyóirat évi kétszeri megjelentetése (magyar és angol nyelven) is célkitűzésünk. Azaz 2023 és 2026 között összesen 24 kiadvánnyal jelenhetünk meg. Mindezek alapján lehetővé válik, hogy egyetemünk a színház- és mozgóképművészeti szakkönyvkiadás meghatározó szereplőjévé váljon, egyben biztos szakmai fóruma legyen saját szerzőink művészeti-tudományos publikációinak közzétételében idehaza és külföldön egyaránt.