A színház nem pusztán művészeti, hanem művelődési intézmény is. Ezért fontos egy-egy előadás kulturális beágyazása. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye volt már „nagy könyv”, 2022. október 20-án pedig az eddigi legnagyobb, közel hatezer nézőnek szóló előadást fogadta be az MVM Dome. 

Az előadás előtt Az élő Gárdonyi címmel „ráhangoló” konferenciát szervezett a Nemzeti Színház a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyével karöltve.

A címből is kitetszik, a konferencia célja Gárdonyi Géza alakjának és művészetének élményszerű megközelítése volt. Dr. Pálfi József református lelkipásztor, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes hangú esszében idézte fel máig ható kisgyermekkori találkozását az Egri csillagokkal: „Tudom, hogy az Egri csillagok nélkül ma nem az a zarándokúton levő ember lennék, aki vagyok. Alapeszméi ma is meghatároznak, belém épültek…  Azok a „csillagok”, az egy, örök, igaz és egyetemes Isten közelébe és közvetlenségébe hozva tanítanak az élet és az ember méltóságának tiszteletére, a morális értékrend megőrző tiszteletére és megbecsülésére, a becsületes kiállásra és kitartásra, a jóban hitt küzdelem győzelmére. És mert az „egri csillagok” nem korszakos hullócsillag-sztárok, ezért ma is fénylenek és örök-értékrendszerinti példát mutatnak és adnak.”

Gárdonyi fia, Gárdonyi József Az élő Gárdonyi címmel írt könyvet, a dédunoka, Keller Péter Az élő Gárdonyi-arc című munkájában cáfolni kívánja a Gárdonyival kapcsolatos előítéleteket, mármint, hogy szégyellte volna a Göre Gábor-történeteket, vagy egri „remete” lett volna. Kiemelte magyarságát, vallásosságát, melynek egyik bizonyítéka történelmi trilógiája: A láthatatlan ember, Az isten rabjai és az Egri csillagok. A vele való beszélgetésben szóba került, hogy a mai magyar irodalomtörténet nem kezeli helyén Gárdonyit, és ez ellentétben van továbbra is páratlan népszerűségével. Gárdonyi alig több mint egy évig tanítóskodotti Devecserben, a devecseriek büszkén őrzik emlékét: nevét viseli egykori iskolája, előtte szobra áll, Gárdonyi irodalmi társaság alakult, hálózattá szerveződnek a Gárdonyi-települések. Erről számolt be fényképes előadásában M. Mester Katalin tanító, helytörténész, aki kinyomozta és rekonstruálta a Gárdonyi Géza Devecserben született Fel, nagy örömre című katolikus karácsonyi népénekének szövegváltozatait. A Magyar Nyelvőr őszi száma közli ezeket a szövegeket.

Balázs Géza egyetemi tanár, a konferencia ötletadója Gárdonyi nyelvművészetéről beszélt. Gárdonyi rendkívül tudatos író: hat nyelven beszélt, számos tájszólást ismert, titkosnyelvet szerkesztett, nyelvesztétikai nézeteit többek között a Titkosnaplóban is kifejtette. Emellett gyakorlati nyelvművelő tevékenységet is végzett – erről tanúskodik Magyarul így! című munkája. Tevékenysége megalapozta Kosztolányi Dezső nyelvművelő mozgalmát. Csak az Egri csillagok szövegét négyszer pontosította, dolgozta át. Rendkívüli nyelvi igényessége, színessége, gazdagsága megérdemelné, hogy készüljön egy Gárdonyi írói lexikon.

Bartal Csaba történész, a Múlt-kor című folyóirat főszerkesztője az 1969-ben született legendás Egri csillagok című film kulisszatitkait elevenítette fel korabeli filmrészletek és szereplők emlékezésével.  A PKÜ Kazinczy Műhely Élő magyaróra című, online műsorsorozata tanárok és diákok számára kívánja színesíteni a tananyagot. Erre az alkalomra a szerkesztő Terdikné dr. Takács Szilvia és dr. Pölcz Ádám Gárdonyi polihisztorságát mutatta be játékos formában. Gárdonyi mint tanító, költő, zenész, lapszerkesztő, drámaíró, sakkbajnok, párbajhős, régész, természettudós… S hogy nyelvzseni és remekíró, az már a korábbi előadásokból is kiderült.

Befejezésül dr. Lőrincz György, az Egri Borút Egyesület elnöke bemutatta a Gárdonyi 100 emlékbort, amelynek eladásából az egri Gárdonyi-emlékház méltó felújítását szándékoznak támogatni.

Az előadásokhoz, kisfilmekhez, vetítésekhez zene is járult.  A Strófa trió tagjai bemutatták az Álom és a Fejét a szék karjára hajtva című megzenésített, meghatóan szép Gárdonyi verset. Az „összművészeti” konferenciát követően az MVM Dome-ban hatezren láthatták a Nemzeti Színház és Magyar Nemzeti Táncegyüttes ugyancsak „összművészeti”, több száz főre, szövegre, zenére, táncra – egyetlen estére – komponált, tehát páratlan Egri csillagok című produkcióját (dramaturg: Zalán Tibor, társrendező: Zsuráfszky Zoltán, rendező: Vidnyánszky Attila).

Balázs Géza