Interjú Bagány Mártonnal az Egyetemi Brand és Minőségmenedzsment Igazgatóság vezetőjével a sikeres MAB akkreditáció apropóján.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) hivatalosan is akkreditálta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (Egyetem). A sikeres intézményakkreditációs eljárás kiemelt jelentőséggel bír az Egyetem életében, hiszen egyértelmű visszaigazolása a modellváltást követően megkezdett minőségirányítási- és intézményfejlesztési folyamatoknak.

A MAB Látogató Bizottsága a mintegy háromnegyed éves akkreditációs eljárás során a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei és irányelvei (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area – ESG 2015) alapján átfogóan vizsgálta és értékelte az Egyetem működését, minőségbiztosítási rendszerét.

Bagány Márton | Fotó: Schwarczenberger-Ludván Gyöngyi

Egy felsőoktatási intézmény számára miért fontos az intézményakkreditáció?

Ez az intézményi működés meghatározó fundamentuma. Ahhoz, hogy diplomákat tudjon kiadni az Egyetem, és így legitim szereplője legyen a hazai és a nemzetközi felsőoktatási térségnek, ahhoz elvi és funkcionális alap az akkreditáció. Hétköznapi hasonlattal élve egy akkreditációval nem rendelkező egyetem olyan, mint egy gépjármű, amely nem rendelkezik műszaki vizsgával.

Mit jelent a Színház- és Filmművészeti Egyetem számára a sikeres akkreditáció ténye? Hogy kapcsolható mindez a hallgatósághoz?

Azt gondolom, hogy visszaigazolja mindazt a rengeteg munkát, amit az egyetemi polgárok (munkatársak és hallgatók) nap-mint-nap elvégeznek, jó látni azokat az egyre szaporodó pozitív jeleket, melyek abba az irányba mutatnak, hogy itt magas szintű munka zajlik. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemi működés minden eleme – így a minőségirányítás és a minőségbiztosítás is – a hallgatók érdekeit szolgálják, a hallgatók megelégedettsége a legfontosabb. Az egyetemi vezetés nyitott a hallgatók felé, rengeteg közös projekt valósul meg. Egyetemünk rektora és kancellára rendszeresen egyeztet, míg az intézetek vezetői és az igazgatóságok napi szintű kapcsolatban állnak a hallgatósággal. Egy élő, aktív, barátságos egyetemi közösségről beszélünk. Az egyetemi apparátus és a hallgatóság együttműködésének látványos jele volt az SZFE Piknik nevű rendezvény, ahol egy egész napot töltöttünk el közösen fellépésekkel, szakmai bemutatókkal, főzéssel, filmvetítésekkel és persze egy éjszakába nyúló bulival a végén. Ha a mi Igazgatóságunkat veszem példaként, nagyon jól működő együttműködés alakult ki hallgatóinkkal, együtt megyünk fesztiválokra, kölcsönösen segítünk egymásnak a rendezvények megvalósulásában. Mi igyekszünk minél több szakmai és kikapcsolódási lehetőséget biztosítani számukra, melyre az osztályok lelkes aktivitással, produkciókkal válaszolnak. A hallgatói közösséggel való jó együttműködés azonban nem feltétlenül azonos a Hallgatói Önkormányzattal való kapcsolat minőségével.

Talán kevesen vannak, akik egyértelműen tudják a választ, ezért megkérdezem, egy egyetemen voltaképpen mit nevezünk minőségirányításnak, minőségbiztosításnak?

Használjuk a „jó egyetemi működés” szavakat, ebben minden benne van, ami választ ad a kérdésre. Elsőre nagyon távolinak és száraznak tűnhet a felsőoktatási minőségirányítás kérdésköre, de leegyszerűsödik a történet, ha megpróbálunk mindennapi példákkal közelíteni hozzá. Maradjunk a fentieknél, mitől jó egy egyetem? Természetesen kiváló az oktatás. Mi kell ehhez? Kvalifikált tanárok, megfelelő oktatási környezet, modern felszereltség, befogadó hallgatóság. Ez után lépjünk hátrébb egyet. Mindezt kik szervezik meg? Az egyetem munkatársai. Ők mi alapján végzik ezeket a feladatokat? Többnyire vezetői döntések, utasítások nyomán. Lépjünk hátra még egyet. Mi alapján döntenek a vezetők? Részint ők is a feletteseik döntéseit hajtják végre, de teszik ezt az egyetemi és a törvényi szabályozásoknak megfelelően, a szakmai szempontok figyelembevétele mellett. Kik hagyják jóvá az egyetemi szabályozásokat? Legmagasabb szinten az egyetemi autonómiát képviselő Szenátus, melynek választott tagsága leképezi az Egyetem szervezetrendszerét, azaz képviselve van a vezetés, az oktatók, az adminisztrációs munkatársak és a hallgatók is. Milyen döntéselőkészítő munka zajlik a Szenátus által elfogadott szabályozások előtt? Szakmai szinteken átfogó egyeztetés zajlik a szabályzatok tartalmáról, bevonva a hallgatóságot, a megfelelő igazgatóságokat, egyetemi testületeket, munkatársakat, adott esetben külsős szakértőket. Mi dönti el, hogy mikor milyen kérdéssel foglalkozzon az egyetemi döntéshozatali mechanizmus? Ez jól irányított és kitalált tervezési munka alapján, szakági, vagy átfogó egyetemi stratégiák, akciótervek mentén dől el – megfelelő érzékkel reagálva a napi szintű ügyekre, a fenntartó szakmai elvárásait is figyelembe véve.

A felsőoktatási minőségirányítás kulcsszavai közé tartozik a transzparencia, a tervszerűség, a folyamatalapúság, a szabályszerűség. Mindezek garantálják az oktatói-, alkotói- és hallgatói szabadságot és autonómiát, valamint, ha helyes a források felhasználása, akkor az oktatáshoz való megfelelő körülmények biztosítását: a jó oktatókat, a szükséges infrastruktúrát. Az SZFE-n óriási pozitív irányú változások történtek ezen a téren a modellváltás óta eltelt másfél év alatt. Körbeértünk. Középpontban a hallgató van. Az Egyetem tervszerűen, hatékonyan, átláthatóan működteti minőségirányítási rendszerét a hallgatók bevonásával annak érdekében, hogy a hallgató végső soron magas szintű oktatásban és széles körű hallgatói szolgáltatásokban részesüljön.

Hogy nézett ki az akkreditációs eljárásra való felkészülés?

Nagy munka, komoly egyetemi összefogás kísérte az akkreditációs folyamatot. Néhány főbb sarokpontot említenék. Egyetemünk 2021. augusztus 21-ig beadta az Intézményi Önértékelési Jelentését, mely a fent említett ESG sztenderdek teljes vagy részleges intézményi megvalósulását mutatta be. Ezt követően a MAB független szakértőkből álló Látogató Bizottságot állított fel. A Bizottság (a COVID miatt online) „ellátogatott” Egyetemünkre. Két napon át interjúk, beszélgetések folytak a vezetőkkel, oktatókkal, dolgozókkal, hallgatókkal. Egyszóval megismerték az egyetemen zajló munkát, folyamatokat. A Bizottság látogatásáig teljes egészében rendbe tettük az egyetemi szabályzatrendszert, valamint a jogszabályok által előírtaknak megfelelően összeállítottuk a kötelezően megjelenítendő tartalmakat és elhelyeztük azokat weblapunkon. Felállítottuk az egyetem minőségbiztosítási rendszerét, melynek keretében új alapokra helyeztük a Minőségmenedzsment Tanács működését, elkészítettük a Minőségügyi Programot és – Kézikönyvet, a Minőségbiztosítási Szabályzatot, a Minőségpolitikai Nyilatkozatot, a Folyamatleírások Gyűjteményét.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a vizsgálat során?

A MAB Látogató Bizottsága retrospektív vizsgálatot folytatott le 2015-2021 közötti időszakra vonatkozóan. Az eljárás vizsgálati szakasza ezáltal egyaránt kiterjedt a modellváltás előtti és utáni időszakra. Kiemelt nehézségként jelentkezett a korábbi, modellváltás előtti egyetemi működés releváns információinak összegyűjtése, hiszen számos esetben rendezetlen és dokumentálatlan, egyértelmű irányadó szabályok nélküli állapotokat örököltünk. Az átadás-átvétel (ha az ismert körülmények miatt beszélhetünk egyáltalán erről) nem tartalmazott semmilyen releváns intézményirányítási dokumentációt, ami alapján a modellváltás előtti időszakról érdemben számot lehetett adni. Részletesen nem tudtuk elmondani, hogyan működött az Egyetem minőségirányítási rendszere korábban, de bemutattuk a modellváltás után rendbe tett helyzetet és felvázoltuk az egyetem stratégiai jövőképét. Büszkék vagyunk a befektetett munkánkra, rendkívül örülünk annak, hogy a kialakított struktúra és a stabil szervezeti háttér kellő alapként szolgált a Bizottság – számunkra rendkívül pozitív tartamú – határozatához.

A MAB 2025. december 31-ig adta meg az akkreditációt az Egyetemet számára, mi a soron következő feladat?

Az Egyetem elkötelezett a minőségirányítási rendszerének további fejlesztése mellet, ezért a MAB által tett javaslatokkal összefüggésben intézkedési tervet készít, továbbá azokat teljeskörűen beépíti a mindennapos működésébe.

A modellváltás következtében az SZFE átállt egy új típusú finanszírozási rendszerre, melynek középpontjában a teljesítményindikátorok állnak. Az ágazatirányító minisztérium felé vállalt indikátorok és a fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány által támasztott szakmai elvárások sikeres teljesítése kiemelten fontos cél, hiszen ebben az esetben valósul meg a modellváltás lényege: egy hatékonyan, átláthatóan működő, eredményesen gazdálkodó, a piac és a szakma felé nyitott, kiváló képzést nyújtó művészeti egyetem. Sokat kell dolgozunk még mindezért, de hisszük, hogy jó úton járunk.

Interjú: Szitás Anett