Szeptember 6-án este Rákay Philip meghívására az SZFE hallgatói ellátogattak a fóti filmstúdióba, ahol a Petőfi-film közel száz napos forgatásának utolsó momentumaiba csöppenhettek bele.

A különleges programon mintegy harminc hallgatónk vett részt. Rákay Philip és Szente Vajk a film írói és egyben rendezői fogadták a csoportot azon a bizonyos díszlethídon, amit majd a filmben a készülő Lánchíd mellett fogunk látni. Rákay Philip minden idők legnagyobb magyar filmes vállalkozásának nevezte a Petőfi-filmet, amit csak a díszletet elnézve sem megkérdőjelezhető. A filmíró időt és energiát nem sajnálva foglalkozott az érdeklődő hallgatókkal, akik valóban kitüntetett figyelmet kaptak.

A látogatás során Rákay Philip nem csupán a produkció létrejöttének körülményeibe engedett betekintést, hanem a film alapjául szolgáló elmélyült és mindenre kiterjedő történelmi kutatás eredményeit is bemutatta. Az alkotók reményei szerint, amit majd bő egy év múlva a mozivásznon láthatunk, egy olyan történelmileg pontos és részletgazdag film lesz, amire még nem volt példa Magyarországon. Az alkotók a legkisebb részletekre is úgy odafigyeltek, mintha a film kulcsjelenetéről lenne szó. Mindezeket talán észre sem vesszük majd, de a jól kidolgozott összkép hűen prezentálja az eredeti, történelmi hangulatot – például a fahíd felállításánál még a madárpiszkokat is kézzel festették fel a korlátra. A stáb éveken át dolgozott hadtörténészekkel, történészekkel, mire minden apró elem úgy került a helyére, ahogy az a mostani tudásunk szerint a legautentikusabb. A korabeli feljegyzések és keresztmetszetek alapján gyakorlatilag egy az egyben felépítették a teljes Pilvax kávéházat Fóton. Az asztalokon ott az eredeti Pilvax étlap, de még a biliárdasztal – avagy ahogy Petőfiék idejében hívták: karambolasztal is megegyezik az eredetivel.

Rákay Philip beavatta a hallgatókat a forgatókönyv születésének titkaiba. Elmondása szerint a film természetesen történelmi tények mentén halad, levert cölöpökön áll, de a cölöpök közti eseményekben van fikció, nem is kevés. A film íróinak, producereinek feltett szándéka volt, hogy ne csupán történelmi filmet készítsenek, hanem szórakoztató filmet is. Vékony a jég, amin jártak, de úgy érzik sikerült megtalálni az egyensúlyt az igaz történet és a fikció közt.

Estére eleredt az eső, ami bár kényelmetlen volt, de kicsit sem térítette el a csoport érdeklődését, hiszen így vált még eredetibbé a helyszín, ugyanis 1848. március 14-én és 15-én is borús, esős idő volt. Jelen lehettünk a film utolsó másodperceinek forgatásánál, ami meglehetősen inspiráló élmény volt, rögtön a tanév legelején.

Fotók: Schwartzenberger Ludván Gyöngyi

További képek a galériában (kattints a linkre).