Hosszan tartó betegség után október 8-án hajnalban elhunyt Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas filmrendező, aki Magyarországon elsőként nyert Diák-Oscar-díjat Egyszer volt, hol nem volt című diplomafilmjével 1991-ben.

Böszörményi Zsuzsa 1961. augusztus 16-án született Budapesten. Szülei Böszörményi Géza és Gyarmati Lívia Kossuth-díjas filmrendezők voltak. Böszörményi Zsuzsa magyar–olasz szakos hallgató volt az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, majd a Magyar Filmintézetben dolgozott. 1987-től járt az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskolára dokumentumfilm-rendező szakra, ahol 1991-ben az Egyszer volt, hol nem volt című diplomafilmjével elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Diák-Oscar-díjat. Ezzel történelmet írt, hiszen ő volt az első magyar, aki Diák-Oscart nyert.

Első nagyjátékfilmje, a Vörös Kolibri (1995) a női sorssal foglalkozik a zűrzavaros közép-kelet-európai viszonyok közepette. Ourense-ben a Legjobb európai film, a Kalkutta Nemzetközi Filmfesztiválon a Legjobb első film díját kapta. Második játékfilmje, a Mélyen őrzött titkok (2004) a 35. Magyar Filmszemlén a Legjobb rendezés díját kapta, s ezt is több nemzetközi díj követte.

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza lányaként tovább vitte szülei filmjeinek szellemiségét, a dokumentarista indíttatású társadalmi érzékenységet és a mély együttérzést a filmek hőseivel.

“Igazságérzete, kedves, derűs, szókimondó lénye hiányozni fog a filmes szakmából.” /Magyar Filmművészek Szövetsége/

Böszörményi Zsuzsa 60 éves volt.