A március 15-e alkalmából kitüntetettek életművükkel, alkotásaikkal a magyar nemzet kultúrkincseit gazdagították – mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, a miniszteri művészeti és egészségügyi díjak átadásán.

    Kásler Miklós úgy fogalmazott, a művészet a lélek talán legfinomabb megnyilvánulása, a művész szeretne értéket adni az emberiségnek és lehetővé tenni az emberek közötti megértést.
Mint mondta, a magyar kultúra rendkívül gazdag, sok gyökérből táplálkozott, és éppen e gyökerek sokszínűsége miatt olyan értékeket hozott létre, ami máshol nem található meg.
“A magyar kultúra a magyar nemzet legnyilvánvalóbb kifejeződése, mindenhol megértik Bartókot, Kodályt, Munkácsyt, megértik a herendi porcelánt és a kalocsai mintát” – tette hozzá Kásler Miklós.
A miniszter felidézte: 1848. március 15-e a reformkor kiemelkedő eseménye volt. II. József osztrák császár uralkodása alatt először próbálták a nemzetet identitásától megfosztani, de Bécsben magyar nemes ifjak nyelvújításba kezdtek, magyar viseletben jártak, és széles látókörű arisztokraták kezdtek magyarul beszélni arról, hogyan lehet a nemzetet az ősi jogi folytonosságában, életszemléletében, életmódjában új viszonyok között más viszonyrendszerbe helyezni.
A miniszter a kitüntetettekhez szólva úgy fogalmazott: a magyar kultúra tiszta, mint a hegyi forrás, mindig a nép lelkéből, vágyaiból, törekvéseiből táplálkozott, és ezt most önök fejezik ki, akik a művészet különböző irányait képviselik.
Kásler Miklós a Balogh Rudolf-díjat, a Balázs Béla-díjat, a Harangozó Gyula-díjat, a József Attila-díjat, a Márai Sándor-díjat, a Szabolcsi Bence-díjat, a Erkel Ferenc-díjat, a Liszt Ferenc-díjat, a Máté Péter-díjat, a Blattner Géza-díjat, a Jászai Mari-díjat, a Hortobágyi Károly-díjat, a Munkácsy Mihály-díjat, a Németh Lajos-díjat, a Ferenczy Noémi-díjat és Táncsics Mihály-díjat Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában nyújtotta át.