Név

Téma

Almási Tamás

1.  A dokumentumfilm készítés etikai kérdései.
2. Rendszerváltozás Magyarországon a dokumentumfilm tükrében.
3. A dokumentumfilm készítés elmélete és gyakorlata.
4. Meghatározó dokumentumfilmes rendezői megközelítések, stílusok, módszerek összevetése a saját gyakorlattal  egy vagy több /készített/készülő film alapján. 

Bagó Gizella

1.       Megzenésített versek, sanzonok, kuplék magyar nyelven. A stílust meghatározó költők, zeneszerzők, szövegírók munkássága. Zenei, irodalmi, előadói értékek a műfajban. A kis formák helye a zenei és színházi életben.

2.       A prózai színészek szerepépítése a hangfajok, életkor tükrében. A szerepek szövegeinek „zeneisége” (ritmus, tempó, hangerő, moduláció, színek) mint „kottakép”.

3.       Legendás előadások, legendás szereplők. Színész énekesek, a Nemzet Színészei zenés előadásokban. (Kaposvártól Budapestig). Régi zenei értékek a mai színész énekes utánpótlás nevelésében.

Balázs Gábor

A hangtechnika és a filmművészet kölcsönhatásai

Bárdos András

1. A rendszerváltás és az ezzel kapcsolatos társadalmi folyamatok megjelenítése a magyar médiában.
2. Társadalmi és szellemi nyitottság, illetve provincializmus a magyar médiában.
3. Az egyidejűség, a jelenlét, a dokumentarizmus szerepe a modern elektronikus újságírásban.

Báron György

1. A filmi hatáskeltés technikája Alfred Hitchcock filmjeiben.
2. Az elbeszélő nyelv változása a hatvanas évek európai filmjeiben (nouvelle vague, free cinema, cseh új hullám, Cassavetes és a New York-i iskola).
3. A transzcendentális/spirituális film (Dreyer, Ozu, Bresson, Tarkovszkij).
4. A férfi és női szerepek változása a filmtörténetben.

Földényi F. László

1. Európai drámatörténet.
2. A romantika korának irodalma és művészete.
3. A 20. századi európai avantgárd művészete.
4. Az irodalom és a társművészetek kapcsolata (képzőművészet, zene, film).
5. A képelmélet és a vizuális kultúra kérdései a 20-21. században.

Gelencsér Gábor

1.      Filmelmélet

2.       

– fikció és dokumentarizmus viszonyának elméleti reflexiója a korszak szakirodalmában, rendezői jegyzeteiben és műveiben a Budapesti Iskolától a Balázs Béla Stúdió experimentális dokumentumfilmjeiig

– a parabolikus forma poétikai alakzatai

– a műfajiság kérdésének alakulása elméleti szempontból (a műfajiság keretfeltételeinek vizsgálata)

2. Filmtörténet

– a műfajiság kérdésének alakulása történeti szempontból (folyamatelemzés, korszakok összevetése, műfaji keresztmetszetek)

– társművészeti párhuzamok: irodalom és film a hetvenes években, képzőművészet és film a nyolcvanas években

– a hetvenes-nyolcvanas évek underground, a nyolcvanas-kilencvenes évek non professional művészete; e csoportok hatása a filmtörténeti folyamatokra

3. Filmelemzés

– egy-egy lezárult, ugyanakkor kevéssé ismert, illetve feldolgozott életmű elemző bemutatása (pl. Novák Márk, Szörény Rezső, Szász Péter, Fehér György, Kardos Ferenc)

– motívumelemzés (pl. lakás), konfliktustípusok elemzése (pl. generációs)

– stíluselemzés (pl. a realista stílus átalakulása a hatvanas-hetvenes években, az időrend-felbontásos elbeszélésmód stílusalakzatai Fábrinál, Gaálnál, Makknál, Huszáriknál)

Győrei Zsolt

1. Magyar drámaírói életművek Bessenyeitől Csikyig
2. A magyar polgári dráma fénykora (1896-1945)
3. Verses színművek a magyar drámatörténetben
4. A drámai adaptáció elméleti és gyakorlati kérdései
5. Az erkölcsnemesítés és a nevelés irálya a honi színművészetben
6. A magyar színészet száztizenegy esztendeje (1837-1948)

Hegedűs D. Géza

1. Művészi szabadság és történelem –  XX. századi nagy színházrendezői életművek a magyar nyelvű színpadokon.
2. Korszakok és változó színész idolok –  A magyar társadalom önképe egy-egy színészi életműben – színház, film, televízió.
3. A színházi nyelv és színpadi beszéd változásai  különös tekintettel a XX. századi radikális társadalmi és kulturális változásokra.
4. A beszédtanítás nagy alakjai a magyar színészképzés történetében: a változó korok színházi követelményei, és a változó beszédtanítási módszerek.
5. A magyar nyelvű színjátszás XXI. századi jelenségei a test- és a beszédkultúra tükrében: a színészképzés lehetőségei, komplex módszerei a mozgás- és beszéd  oktatásban.
6. Képzelet és valóság. Meghatározhatjuk-e egy kor színházművészetét a be nem mutatott darabokkal? Vagy azok a művek határozzák meg egy kor színházkultúráját, melyek előadásra kerültek?

Huszti Péter

Jago: „Ki mondja még, hogy gazember vagyok?

            Hát nem derék, nem jó az én tanácsom?…”

            (Shakespeare: Othello)

            A színész mint a szerep „védőügyvédje”.

            Alakítások életre keltése és életben tartása az olvasópróbától az utolsó előadásig.

Jákfalvi Magdolna

1. A dramatikus szöveg a színházi gyakorlatban: újraolvasás, újraírás.
2. A színház performativitása: esemény-, dokumentum-, fórumszínház.
3. A színikritika hagyománya: esztétika és hatalmi beszéd viszonya.
4. Hallgatói egyéni témakezdeményezések a színháztörténet, a színházelmélet területén.

Karsai György

1. A klasszikus görög színház továbbélése az európai színpadokon a 18-20. században.
2. Az antik mítoszok továbbélése néhány választott európai ország 20. századi színháztörténetében.
3. Antik mítoszok, mitikus alakok a 19-20. századi színházi világirodalomban.
4. Szophoklész- és Euripidész-értelmezések a magyar színházi hagyományban Bornemiszától Zsótérig.
5. Egy adott magyar színház húsz-harminc évének története a kritikai fogadtatás tükrében.
6. Az antik drámák színreviteleinek története Magyarországon 1945-től a mai napig.

Kékesi Attila

1.       Rendezői beavatkozás a dokumentumfilmben

1. A rendezői koncepció és a valóság ütközése

Lengyel György

1. Párhuzamos életrajzok: Hevesi Sándor és dr. Németh Antal rendezői és igazgatói munkássága a Nemzeti Színházban.

2.Major Tamás és Gellért Endre Nemzeti Színháza 1945-1959.

3. A magyar színház útjai a 20. században.

(1890-2000)

4.Az orosz avantgárd színháza és hatása a 20. és 21. század színjátszására:

Meyerhold, Vahtangov ,Taírov, Jevreinov és követőik. Az orosz színházi forradalom a 1917-es forradalom előtti évtizedektől a sztálinista terrorig.

A szovjet színház a sztálinizmus évtizedeiben 1934-től – a peresztrojkáig.

5. Peter Brook:”Az összetett és a rejtett valóság”

Peter Brook rendezői életműve – napjainkig

Shakespeare rendezések, a Mahabarata, az afrikai és ázsiai színház hatása

Operarendezései: Carmen, Don Giovanni.

6.Ariane Mnouchkine Napszínháza

A társulat alkotómunkája.

Az antik tragédiák, Shakespeare művek előadásai.

A politikai dokumentumdrámák.

Az ázsiai színház hatása  A. Mnouchkine rendezéseire.

7. Színház és dráma a 20. századi diktatúrákban (1919- a hatvanas évekig)

(Németország, Szovjetunió, Olasz –  Spanyol – Francia- Görögország, 

Skandinávia, a balti államok és a volt „szocialista” országok.

Marton László

1. Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv munkássága az Operaházban.

2. Jób Dániel munkássága

3. Horvai István munkássága

4. A Vígszínház története a II. világháború után

Máté Gábor

1.  A vendégszöveg szerepe a színházi előadásban.

2. A beszédtanítás új útjai a külföldi és hazai gyakorlat tükrében

M. Tóth Géza

1. A karakter design szerepe a kortárs animációban.

2.  A filmes elbeszélés új lehetőségei az animációs filmben

 3. Hogyan hangzik a kép, mire képes a hang? – A hang és a mozgókép együttes alkalmazásának új lehetőségei.

4.  Megörökíteni és létrehozni. – Animációs technológiák alkalmazása a játékfilmben.

Radnai Annamária

1.A. P. Csehov munkássága

2.XIX. századi orosz dráma

3.Filmes narratívák

4.Dokumentumfilmes elbeszélésmódok

5.Dramaturgia a színházon, filmen kívüli területeken

Rajk László

1.  A látvány, mint urbanisztikai elem.

2. Köz- és privát események medializálása.

Schulze Éva

1. Filmdramaturgia, filmforgatókönyv.

2. Rendezői pályaképek a filmes történetmesélés aspektusából.

3.  Kiemelkedő magyar /európai, amerikai/ forgatókönyvírók munkássága, hatásuk az adott ország filmművészetére.

4.  A rendszerváltozás történetei a magyar játékfilmekben, összehasonlító elemzés más volt szocialista országok hasonló tematikájú játékfilmjeivel. 

Stőhr Lóránt

1. A dokumentumfilm elmélete és poétikája

2. Teatralitás és performativitás a filmben
3. A melodráma műfaji kérdései
4. A kortárs magyar film

5. A modern film esztétikája

Szabó Iván

1. A forgatókönyvírás elmélete és gyakorlata

2. A filmes elbeszélés elmélete

Székely Gábor                   

1. Moliēre

Kortörténet.

A rövid darabok.

A nagy művek

A magyarul régóta hiányzó monográfia pótlása

Új fordítások készítése

A színművek elemzése

1. A. P. Csehov

Kortörténet

Drámák elemzése

Új fordítások készítése

1. A drámaíró Füst Milán

Monográfia

Kortörténet

Kis kísérleti darabok, egyfelvonásosok

Nagy drámák

Tallér Zsófia

A rendező és a zeneszerző együttműködésének analízise, a rendezői életművek feldolgozásán keresztül

Upor László

1.A kortárs brit dráma irányai és jelentős szerzői

2. Ír dráma a XX. és XXI. században

3. A drámafordítás elméleti és gyakorlati kérdései

4. Összehasonlító fordításkritika, fordításelemzés 

Zsámbéki Gábor

1. A színész és rendező viszonyának alakulása a magyar színháztörténetben.

2.A magyar színházi struktúra változásai a Kelemen Társulat megjelenésétől napjainkig, különös tekintettel a az 1945-től 2013-ig tartó időszakra.